András Simon Péternek volt a testvére, és mind a ketten halászok voltak (Márk 1,16–18). Bethsaidában, a galileai tenger (a mostani Kineret-tó) partján fekvő városban született (János 1,45).

András először Keresztelő János tanítványa volt. A Jézus Krisztus megkeresztelése utáni napon János így szólt Jézusra tekintve: „Imé az Isten Báránya!” Ezt meghallotta András is egy másik tanítvánnyal egyetemben, erre otthagyták Jánost és mindketten Jézus követőivé váltak. Másnap András így szólt testvéréhez, Simon Péterhez: „Megtaláltuk a Messiást”, és Jézushoz vezette őt (János 1,35–43). Amint egy későbbi alkalommal a galileai tengeren halásztak, Jézus tanítványainak hívta el őket: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok” (Máté 4,18–20).

András Macedóniában, Görögországban, Szkítiában, Kisázsiában, Oroszországban és más Ázsiai országokban hirdette az evangéliumot.

Egy 3. századi könyv, az András cselekedetei szerint Andrást Kr. u. 60-ban feszítették keresztre Patrasban, Görögországban. Két napig szenvedett a kereszten, miközben bátorította és tanította a köréje gyűlt embereket. Halála előtt, amint eljött érte az Úr, mennyei fény ragyogta körül, majd kibocsátotta lelkét.